Tizedik nemzetközi kórusfesztiváljára készül a nyíregyházi Cantemus kórus 2014-ben, az augusztus 15. és 21. között tartandó eseményre csaknem ezer fellépő vendéget várnak.
Szabó Dénes karnagy, igazgató felidézte: a nyíregyházi Cantemus kórusok - a Cantemus Gyermekkar, a Pro Musica Leánykar, a Cantemus Vegyeskar, sőt a Banchieri Énekegyüttes - az elmúlt negyven évben sokat szerepeltek külföldi versenyeken, fesztiválokon. "Az jutott eszünkbe, miért ne csinálhatnánk hasonló programot Magyarországon? Részben azért, hogy visszahívhassuk mindazokat, akik rendszeresen meghívtak bennünket, másrészt azért, hogy az összes pozitív és negatív tapasztalatunkat felhasználjuk. Húsz évvel ezelőtt rendeztük meg az első Nemzetközi Cantemus Fesztivált" - fogalmazott az igazgató. A kétéves ciklusokból következően 2014-ben a tizedik, jubileumi Fesztivál következik, a jelentkezéseket február elején zárják le. Mint elmondta, a kórusok mellett két alapítvány működik, amelyek nagyon jól gazdálkodnak, így mindig van annyi tartalékuk, amiből biztonságosan megrendezhetik a fesztivált. Emellett pályázatokon is többször nyertek és a város támogatását is élvezik.
Szabó Dénes kiemelte, hogy nagy a nemzetközi érdeklődés irántuk, kiemelkedően a távol-keletről, így miközben a fesztivált szervezik, a Pro Musica Leánykar 6 hetes turnéra megy Japánba. "2013 tavaszán és nyarán Japánban, majd Hongkongban, Tajvanon, Kínában jártunk, novemberben ugyanezeken a helyeken mesterkurzusokat tartottam. Érzékeljük, hogy a titkot nagyon szeretnék megfejteni és elsajátítani, csakhogy a titok egyik pillére, hogy a mi gyerekeink az általános iskolában Kodály-módszerrel tanulnak. Ez egy embernevelő módszer, a zenét használjuk arra, hogy a személyiség az átlagosnál magasabb szintre fejlődjön. Ennek az eredményességét mi mindennap tapasztaljuk" - mondta az igazgató.
Kifejtette: Kodályi alapelv, hogy a zenét úgy kell tanítani, hogy az ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a gyermek számára. Gyakran kérdezik, miért nincs a tananyagban könnyűzene? Kodály erre is válaszolt: az, amit ő a városban könnyűzeneként hallott, az a művészet előcsarnokába sem fér be, a gyereket pedig csak a legmagasabb értékű művészettel lehet tanítani. Ami ma a slágerlista élén van, az holnapra a végére kerülhet, a könnyűzene irányából tehát nem vezet út a komolyzenéhez, de a klasszikus zene irányából bármikor el lehet jutni a populárishoz. "Sok tanítványom lett a világ különböző pontjain sikeres. Az egyik Amerikában hangmérnök és mindenki csodálja, milyen jól hall, mert a Kodály-iskolában megtanulta, a szolmizáción nőtt fel" - jegyezte meg.
Néhány zenepedagógus felvetette, hogy Magyarországon is érdemes lenne bevezetni a venezuelai El Systemát. "Mi azt az énektanárnőt, karvezetőt, aki az El Systemával foglalkozik, személyesen is jól ismerjük, járt nálunk, vezényelte a kórusainkat. Pontosan ismerem a módszert. Ő természetesen a venezuelai zenei gondolkodásból eredően sajátos ritmus- és dallamvilág alapján dolgozik hátrányos helyzetű gyerekekkel, de szigorú szabályok szerint. Nem gondolom, hogy az El Systema kiváltaná a Kodály-módszert" - vélekedett Szabó Dénes.
Az igazgató szerint a Kodály-módszer eredményesebb, tett is javaslatokat a szaktárca számára, hogy a szociálisan elmaradott térségekben próbálják ki. Ők Nyíregyházán átlagos gyerekekkel találkoznak, a 6 évesek mire nyolcadikosok lesznek, messze az átlag fölé érnek. "Évről évre örömmel látjuk, hogy az úgynevezett kompetenciamérési statisztikáink jóval meghaladják az országos átlagot matematikából és magyarból is, megelőzve több tagozatos iskolát" - tette hozzá.
Szabó Dénes arról is beszélt, hogy a megmaradt iskolai énekkarok színvonala nagyon változó, mégis szükség van rájuk. "Nem kell csupa » világbajnok« kórus, de az énekkarban lehet megélni a közösség összetartó erejét, megtanulni a szolidaritást, a kevésbé tehetséges is sikeresnek érezheti magát és megteremtheti, részese lehet a »nagy harmóniának«" - fogalmazott a Cantemus igazgatója.
(MTI)