Konsztantinosz P. Kavafisz (1863-1933) alexandriai görög költő születésének 150. évfordulója alkalmából irodalmi estet rendez az ELTE BTK Görög Tanszék Újgörög Munkacsoportja kedden a Múzeum körúti egyetemi negyedben. A görög kulturális minisztérium kezdeményezésére 2013-at nemzetközi Kavafisz-évnek nyilvánították, így Görögországon kívül is tartanak irodalmi megemlékezéseket - mondta el  Solti Dóra egyetemi adjunktus, az esemény szervezője.

A keddi irodalmi találkozón Déri Balázs egyetemi tanár, a latin tanszék vezetője, Kavafisz-kutató, műfordító Az örök Alexandria - Az Alexandria-élmény a kortárs magyar irodalomban címmel, Csehy Balázs a pozsonyi Komensky Egyetemről pedig Alexandria örök - A Kavafisz-recepció a magyar kultúrában címmel tart előadást.

Utána Kavafisz három verse hangzik el görög és magyar nyelven az Alexandria örök című kötetből Takács Alfréd és Ralia Psofogiannaki tolmácsolásában. Az Itaka című költeményt Somlyó György, a Második Odüsszeiát Déri Balázs, a Tükör az előcsarnokban című verset Vas István fordította - részletezte a szervező.

Az újgörög irodalom két Nobel-díjas költővel büszkélkedhet: 1963-ban Jorgosz Szeferisz, 1979-ben pedig Odisszeasz Elitisz kapta meg a kitüntetést, mégis világszerte Konsztantinosz P. Kavafisz a legismertebb görög költő. A magyar irodalmi köztudatba Somlyó György és Vas István fordításai emelték be Kavafiszt az 1960-as években. Kavafisz sallangoktól mentes, szikár költői nyelvezete nagy hatással volt a kortárs magyar költőkre, köztük Petri György lírájára - fejtette ki Solti Dóra.

(MTI)