Az ötven évvel ezelőtt elhunyt Bosnyák Ernő (1876-1963) zombori filmrendezőnek, a filmművészet egyik legnevesebb vajdasági úttörőjének emeltek szobrot a nyugat-bácskai város főutcáján. A Duna menti Hollywood megálmodójának szobrát három helyi civil szervezet, a Moj Sombor, a Bunjevačko kolo és a Magyar Polgári Kaszinó állíttatta. Igor Šeter helybéli szobrászművész alkotásának csütörtök esti leleplezése előtt a Magyar Polgári Kaszinóban, a délvidéki magyar filmgyártás kimagasló személyiségeinek közreműködésével, illetve jelenlétében idézték fel a filmkészítés egyik vajdasági élenjárójának számító Bosnyák Ernő alakját és alkotói tevékenységét - jelentette a VajdaságMa. A szobornál Milan Vojnović helytörténész szerbül ismertette Bosnyák Ernő életútját, majd Cirkl Rudolf, Bosnyák utolsó élő segédje anekdotákat elevenített föl az eredetileg nyomdászként dolgozó mesterről. Fridrik Klára, Bosnyák életművének helyi kutatója előadást tartott az alkotóról és a korabeli Zomborról, majd Vicsek Károly újvidéki filmrendező osztotta meg a hallgatósággal gondolatait. Az est befejezéseként kivetítőn láthatta a közönség Bosnyák Ernő filmjeit, elsőként a II. Rákóczi Ferenc zombori állószobrának 1912-es leleplezésén készült felvételt, valamint részletet a Gobby Fehér Gyula és Vicsek Károly készítette, Duna menti Hoollywood című filmből. Bosnyákra Lifka Sándor mellett a vajdasági filmművészet legfontosabb úttörőjeként tekint a filmtörténet - emlékeztet a szoboravatásról beszámolva az újvidéki Magyar Szó. 

Bosnyák Ernő nyomdászmesterséget tanult, több nyomdaipari eljárás föltalálója volt. Nyomdájában tizenegy lapot készített, közülük többet maga szerkesztett, köztük a Bácskai Mozi és a Sport és Mozi címűeket. Fiatalon kezdett érdeklődni a fényképezés, majd a filmezés iránt. Már 1907-től filmeket és filmhíradókat mutatott be a városban, két évre rá Aréna néven 450 férőhelyes mozit épített a helyi villanytelep tulajdonosának segítségével. Addigra már kamerát vásárolt, és rövid játékfilmeket forgatott. Az I. világháború megakadályozta abban, hogy nagyobb szabású filmeket készítsen, de 1923-ban megvalósította régóta dédelgetett álmát és filmgyárat alapított, amelyben elkészítette az első jugoszláv játékfilmet Bölcsőhelyem hazugságai címmel, Novák Irénnel a főszerepben. A BO-ER Filmgyárban több alkotást is forgatott, ám mire az egyik francia filmforgalmazó komolyabb érdeklődést kezdett mutatni a vállalkozás iránt, belebukott a filmezésbe, a továbbiakban pecsétmetszőként dolgozott, amíg művészete elismeréseként meg nem kapta a kiemelt állami nyugdíjat. Korai munkáinak nyoma veszett, első fennmaradt alkotása a zombori Rákóczi-szobor leleplezéséről forgatott dokumentumfilmje, melyet a belgrádi Filmmúzeumban őriznek. Ennek filmtörténeti jelentősége, hogy a térségben Bosnyák használta elsőként a vízszintesen mozgatott kamerát, az úgynevezett svenket.

(MTI)