A 2020-ig terjedő időszakra dolgoz ki a hazai és határon túli magyar könyvtárak közötti együttműködés kereteit kijelölő szakmai koncepciót a Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója kedden és szerdán Budapesten.
A Határtalan együttműködés - stratégia, integráció, megújulás címmel meghirdetett kétnapos tanácskozás az anyaországi és határon túli magyar könyvtárak közötti együttműködés eddigi tapasztalatait tekinti át az Országházban és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), ezekre építve dolgoz ki és fogad el egy olyan szakmai koncepciót, amely kijelöli a további együttműködés tartalmát és kereteit a 2014 és 2020 közötti időszakra.
Napjainkban, mikor az egyik legfontosabb tudás a választani tudás művészete, különösen felértékelődik a könyvtárak jelentősége - fogalmazott a tanácskozás keddi megnyitóján az Országgyűlés elnöke. Kövér László hangsúlyozta: amit a könyvtárosok tesznek, az nemzeti ügy, hiszen munkájuk nélkül nem maradhat meg a nemzeti kultúra, és a könyvtáraknak határokon innen és túl a közösségteremtésben is nagy szerepük van. A házelnök az Országgyűlési Könyvár, az OSZK, valamint a Könyvtári Intézet által megrendezett tanácskozás alkalmából 22 határon túli könyvtárnak Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, 21 kötetből álló könyvsorozatot adományozta. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a világtalálkozóra csaknem tíz év után kerülhetett sor. Azóta egyre bővülő tudásközpontok működnek határon túl is, idén pedig elindult a Kőrösi Csoma Sándor Program, amelynek keretében fiatal könyvtárosok és levéltárosok utazhatnak szakmai programokra a diaszpórában élőkhöz - tette hozzá. Beszámolója szerint az államtitkárság jelentősen bővítette a nemzeti jelentőségű intézmények körét, a kormány támogatja továbbá a határon túli magyar egyetemek és főiskolák könyvtárait is. Tavaly a külhoni magyar óvodások, idén a külhoni magyar kisiskolások évét hirdették meg. L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke hangoztatta: a rendszerváltozás óta nem volt még olyan magyar kormány, amely a könyvtári területen akkora horderejű átalakítást hajtott volna végre, mint a mostani. Tavaly októberben a parlament elfogadta a könyvtári törvény átfogó módosítását: ennek alapján 16 megyei jogú könyvtárat átvettek a megyeszékhelyek, így egységes könyvtári rendszer jött létre - emlékeztetett, hozzátéve: a kormányzat a finanszírozásban is új, normatív modellt vezetett be.
A megyei hatókörű könyvtárak idén 2,8 milliárd, a kistelepülések könyvtárai 1,7 milliárd forintból gazdálkodhatnak, és a határon túli magyarság könyvtári intézményeire is kellő figyelem jut: mind a Bethlen Gábor Alap, mind a NKA számos forrást biztosít számukra.
L. Simon László közölte, az NKA tavaly 884 millió forintot fordított, és várhatóan idén is legalább ekkora keretet fordít a könyvtári terület támogatására. Most indul például a gyűjteménygyarapítást szolgáló Márai Program harmadik üteme, de a kulturális alap 40 millió forint szán arra is, hogy a kiemelt folyóiratokat ingyenesen juttassa el a könyvtárakba. Halász János kultúráért felelős államtitkár elmondta: a nagy átalakítások után most a "finomhangolásnak" kell következnie. A kormányzat négy konkrét célkitűzésen keresztül kívánja fejleszteni a hazai könyvtári rendszert. A könyvtárak közösségi térként kell hogy működjenek mind a nagyvárosokban, mind a kistelepüléseken, ezért fontos feladat társadalmi szerepvállalásuk erősítése, de kiemelt cél a könyvtári rendszer hosszú távú fenntartása és innovatív fejlesztése, a korszerű, felhasználóbarát országos könyvtári szolgáltatások és a széles körű elektronikus hozzáférés biztosítása, valamint a módszertani megújulás elősegítése is - közölte az államtitkár. Halász János hangsúlyozta: a kormányzat nem feledkezik meg a határon túli könyvtárakról sem, ezért mind azok szakmai fejlődését, mind állománygyarapításukat támogatja.