Michaelangelo Pistoletto olasz festő és szobrász "szabad kezet" kapott a Louvre-ban: a fogyasztói társadalom és kulturális ipar ellen létrejött Arte Povera művészeti mozgalom alapítójának mintegy 15 műve látható csütörtöktől a világ egyik legnagyobb múzeumának klasszikus gyűjteményeiben kiállított remekművek között.

A kortárs művészet olyan nagy személyiségei után, mint Jan Fabre, Abbasz Kiarosztami, Le Clézio, Wim Delvoye, Enki Bilal vagy Walid Raad, a Carte blanche elnevezésű sorozatban a 80 éves Michaelangelo Pistoletto szeptember 2-ig megtekinthető munkái az olasz festészet, a középkori gyűjtemény és a görög és római antikvitás remekműveire válaszolnak a Louvre különböző termeiben.

"A Louvre-ban kiállítani számomra fantasztikus lehetőség. Ez a múzeum ugyanis a mítoszokon és a művészeten keresztül átfogó képet nyújt az emberiség történetéről. A saját munkáim kiállításával egy adott történelmi pillanatban a Louvre-ban a jelenlegi helyzetet tudom értelmezni" - hangsúlyozta az olasz művész a megnyitó előtt. A papírból gyúrt földgömb és a használt ruhák kupacán merengő Vénusz 1967-ben készült szobra például a Szamothrakéi Niké mellé került.

"Ezzel az installációval az újrahasznosítás gondolatára reflektálok: mindegyik rongyból készülhet egy új ruhadarab" - mutatott rá Pistoletto, akinek a tükör művészi erejét kiemelő műveiből több is kiállításra került. A tükörben önmagát megpillantó látogató az alkotás főszereplőjévé válik, a művek "egyszerre tükrözik vissza a múltat és a jelent, a műalkotásokat és a látogatókat" - hívta fel a figyelmet a művész. A Louvre középkori gyűjteményében pedig színes neonokból készült világító mondatokat aggatott fel, amelyek a Földközi-tenger körül élő népek nyelvein idézik meg a szerelmet.

Michelangelo Pistoletto 1933-ban született Biellában. Apja festő-restaurátorműhelyében nőtt fel, majd alkalmazott grafikát tanult. 1956 és 1960 között készült első olyan önarcképsorozata, ahol háttérnek visszatükröző, fémes színeket választott. 1962 óta alkalmazza az acéltükörre applikált fotó technikáját. A hatvanas évek második felében kibontakozó Arte Povera mozgalom alapítójaként az úgynevezett "szegény művészet" atyjává vált hullámpapírból, rongyokból vagy elektromos vezetékekből készült installációval.

(MTI)