Költőtalálkozó és emlékestek Zalában
A költészet napján nemzetközi költőtalálkozót szerveznek Zala megyében, az irodalmi összeállításokban kortárs és klasszikus költők megzenésített verseit adják elő és megemlékeznek a 100 éve született Weöres Sándorról, valamint a 70 éve elhunyt Rejtő Jenőről.
Keszthelyen a Balaton Színházban szerdán ünneplik a költészet napját, ez alkalomból Piszkos Fred közbelép címmel Rejtő Jenő (1905-1943) életéről, örömeiről és szenvedései tart előadást Csányi Zoltán. Az író kalandos és ellentmondásos életútjával mindeddig keveset foglalkozott a művelődési ház. Rejtő Jenő élete során bejárta Európát, Észak-Afrikát, amely bizonyára érdekelni fogja az embereket - indokolta a témaválasztás Csengei Ágota, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója.
Zalaegerszegen a József Attila városi könyvtárban Vers-elő címmel április 11-én, a költészet napján rendezik a kortárs költészetet hetek óta népszerűsítő programsorozat záró rendezvényét. A diákok az Énekmondó Együttes tagjainak és a Pannon Tükör című folyóirat szerkesztőinek ajánlása alapján több száz költemény közül választottak. Heteken át fogalakoztak a versekkel, a tanáraikkal közösen értelmezték a költeményeket és közben megtanultak a sorok között is olvasni - mondta el Kelemen Gyula.
A záróünnepségen a versmondó verseny hat résztvevőjének előadásában többek között Utassy József, Péntek Imre, Halász Albert és Karáth Anita versei hangzanak el, az Énekmondó Együttes műsorában pedig a kortárs költők mellett József Attila és Weöres Sándor (1913-1989) megzenésített versei is szerepelnek. A száz éve született költő tiszteletére Hévízen, a városi könyvtárban a Játékszín Társulat előadását láthatja ugyancsak csütörtökön a közönség.
Vonyarcvashegyen József Attila szobrának megkoszorúzását követően a nemzetközi költőtalálkozó résztvevőivel ismerkedhet április 11-én a közönség. Az író-olvasó találkozón bemutatják a Keszthely környéki lengyel, svéd és török költők verseiből összeállított antológiát és Sall László verseskötetét. A szerző a könyvből befolyt összeggel a hátrányos helyzetben élő erdélyi költőtársait kívánja támogatni - mondta el Illés Major Julianna igazgató.
Nagykanizsán a Kávészünet Zenekar pénteken ad költészet napi koncertet a Hevesi Sándor Művelődési Központban. Az irodalmi összeállításban ismert és kevésbé ismert, klasszikus és kortárs költők megzenésített versei csendülnek fel.
Sinka István-estek a Pusztaszó együttessel
A Pusztaszó zenekar Sinka István megzenésített verseiből és prózai műveiből álló műsort ad a költészet napja alkalmából Esztergomban, Pesthidegkúton és Nyergesújfaluban.
Az együttest alapító két zenész, Nagy Szabolcs és Pengő Csaba is annak a békési, bihari tájnak a szülötte, ahonnan Sinka István elindult. A prózai részeket előadó és egyes zeneszámokban éneklő Horányi László színművész évtizedek tolmácsolja Sinka költészetét. A produkcióban énekel és hegedül Szirtes Edina "Mókus", míg Molnár Dániel ütőhangszerekkel lép fel.
A Végy karjaidra idő című műsorban a Sinka-versekhez írt zenék a Kárpát-medence népzenéjétől a folk rockon át az impresszionizmusig terjedő stílusokat érintik.
Csütörtökön, a költészet napján Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban lépnek fel, ezt pénteken Pesthidegkúton a Klebelsberg Kultúrkúriában tartott előadás követi, majd szombaton Nyergesújfaluban, a Térségi Közösségi Házban zárul az előadássorozat. A nyergesújfalui program előtt Lackfi János költő tart bevezető előadást Sinka István költészetéről.
Sinka István (1897-1969) a Magyar Falu című újság pályázatára küldte be első verseit. A lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 1935-ben Barsi Dénessel és Szabó Pállal megalapította a Kelet Népe című folyóiratot. Versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke című lapban, a szlovákiai Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg. 1936-ban Budapestre költözött. Munkát nem talált, nyomorgott. 1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg Vád című verseskötetét.
1945 után szembehelyezkedett a szocialista átalakulással és hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen. 1961-ben Eltűnik a hóri domb című elbeszéléskötetével jelentkezett újra. Legismertebb kötete a Himnuszok Kelet kapujában, a Pásztorének és a Balladáskönyv. Híres önéletírása, a Fekete bojtár vallomásai címmel jelent meg. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.
Több mint kilencven költő verse a Versmaratonon
Az év versei 2013 című kötetben szereplő 92 költő olvassa fel verseit a harmadikVersmaratonon, amelyet a költészet napján, április 11-én rendeznek meg 11 és 23 óra között Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán. A Magyar Napló Kiadó szervezésében megvalósuló rendezvény csütörtöki sajtótájékoztatóján Halász János, kultúráért felelős államtitkára kiemelte, hogy Az év versei 2013 című könyvet az ország valamennyi középiskolájába eljuttatják. A Versmaratont a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közvetíti: a Kossuth Rádió weboldalán videoközvetítés lesz látható, a műsorfolyamban többször élőben kapcsolnak a Thália Színházba, de a közmédia egyéb kulturális műsoraiban is kiemelten foglalkozik a költészet napjával és a Versmaratonnal.
24 órás versolvasás Debrecenben
24 órás maratoni versolvasást szervez a Debreceni Művelődési Központ szerda déltől aköltészet napja alkalmából. Az egynapos, A vers néma. Adj neki hangot! című programot a központ Belvárosi Közösségi Házában tartják és azon - előzetes regisztrációt követően - minden verset mondani, olvasni, hallgatni szerető irodalombarát részt vehet. A versmaraton alatt minden órában egy-egy ismert debreceni közéleti személyiség olvassa fel kedvenc versét, és mesél a költészethez való viszonyáról - ismertette Takács Hajnalka. Szintén szerdán indul a XI. Debreceni Költészeti Fesztivál, amelynek péntek estig zajló programjain a száz éve született Weöres Sándor életműve áll a középpontban. A Kölcsey Központban szerda délelőtt óvodásoknak szóló zenés irodalmi műsorral emlékeznek Weöres Sándorra, csütörtökön az Apolló moziban a költő Psyché című verses regénye alapján készült filmet vetítik, majd beszélgetnek róla Cserhalmi György színművésszel. Péntek este Czeizel Endre genetikus tart előadást a Kölcsey Központban a költőgéniuszról, amelyet egy programzáró koncert követ.A Méliusz Központ könyvtárhálózatában Debrecen-szerte rendeznek szavaló-előadásokat, versmondó versenyeket és Weöres Sándor életét bemutató programokat. A háromnapos fesztivál része lesz még az Acoustic Gallery koncertje magyar költők megzenésített verseivel, valamint a Kalkulációk című kerekasztal-beszélgetés a Balla Zsófia-Báthori Csaba költőházaspárral.
Szepesi József síremlékét avatják fel Salgótarjánban
Születésének 65. évfordulója alkalmából és a költészet napja tiszteletére avatnak síremléket a 2001-ben elhunyt Szepesi József roma származású író-költőnek Salgótarjánban szombaton. Szepesi Józsefet névtelen sírba temették el, ezért a Salgótarjáni Polgári Kör tagsága 2011-ben úgy döntött, hogy társadalmi összefogással gyűjtést szervez egy méltó síremlék elkészítésére. Az összefogás eredménye a szombati, a régi temetőben tartott avatás. Ezt követően a Szepesi József műveiből összeállított irodalmi estet rendezik meg a Talent Alternatív Művészeti Klubban.
A költészet napja alkalmából szervezett városi rendezvények sorában csütörtökön megkoszorúzzák a Fő téri Radnóti-szobrot és a József Attila-domborművet. A megemlékezésen Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere és Mizser Attila író, költő, a Palócföld című folyóirat főszerkesztője mond ünnepi köszöntőt.
Csütörtökön mutatják be a nógrádi megyeszékhelyen a Dombok mögött című verseskötetet a József Attila Művelődési és Konferencia Központban. A képek és versek párbeszédéből felépülő antológia Nógrád megyéhez és Salgótarjánhoz kötődő 17 képzőművész és 17 költő szakmai együttműködése révén jött létre.
Utolsó útjára indul a veszprémi Versbusz
Utolsó körútjára indul csütörtökön a veszprémi Versbusz; a Városi Művelődési Központ országosan egyedülálló egész napos mobil kulturális programja hét év után búcsúzik a közönségtől. Varga Róbert, a Versbusz kitalálója a döntést azzal indokolta, hogy a projekt sikeresen teljesítette misszióját, amiért hét éve létrejött: a költészet napján felhívták a figyelmet a magyar irodalom kincseire.
"Azt akartuk elérni, hogy senki ne kötelező, pátoszos ünnepnapként élje meg a versekkel való kapcsolatát, ne gondolja azt, hogy a költészettel csak kultúrházakban, meghirdetett irodalmi műsorokban, megemlékező koszorúzásokon lehet találkozni" - fogalmazott az ötletgazda. Az idei rendezvényen a három alapító tag, Bencze Ilona, Hűvösvölgyi Ildikó és Kőrösi Csaba színművészek mellett Csehy Zoltán, Hizsnyai Zoltán, Németh Zoltán felvidéki magyar költők, valamint Dávid Roland gitáros-énekes lép fel; a veszprémi Versbusz utasai mondanak verset helyi járaton, idősek otthonában, múzeumban, középiskolai kollégiumban és tartanak rendhagyó irodalomórát általános iskolásoknak.
A búcsúrendezvényre 100 verssel és 50 dallal készül a csapat; a három felvidéki kortárs magyar költő a 4-es számú helyi járaton olvassa fel költeményeit. A statisztikák szerint a három alapító tag az elmúlt hat évben megközelítőleg ezer kilométert utazott a Versbuszon, hogy különleges helyszíneken (helyi járat, utca, tér, családi ház, börtön, pláza, szülészet, laktanya, idősek otthona, nyugdíjas klub, egyetem, iskola, óvoda, kollégium) verseket ajándékozzon minden korosztálynak.
A Versbuszon összesen mintegy háromezer ember hallhatott verset: a legnépszerűbb művek közé tartozott Petőfi Sándor Egy estém otthon, Arany János Rege a csodaszarvasról, Ady Endre Párisban járt az ősz, József Attila Gyermekké tettél és Tóth Árpád A holdkóros apród története című verse - közölte Varga Róbert.
A legnagyobb közönségsikere a 2012-es, József Attila és Cseh Tamás emlékére indított reggeli Versbusznak volt, amelynek keretében gitáros-énekesek játszották a legendás dalnok számait, miközben a nagy magyar költő versei is elhangzottak a járaton. A részvételi rekord 2011-ben dőlt meg, amikor az ötéves jubileumi Versbusz utasai egy nap alatt 800 embernek mondtak verset.
Veszprém megyei programok
Irodalmi estek, író-olvasó találkozó, versfaragás, könyvbemutató is várja az érdeklődőket Veszprém megyében a költészet napján, április 11-én.
Balatonfüreden Békesség, óhajtás címmel kezdődik ünnepi műsor verssel és zenével a Kisfaludy színház szervezésébe a Kisfaludy Galériában csütörtökön este hatkor Tallián Marianne és Lázár Balázs közreműködésével.
Az ajkai városi könyvtárban csütörtökön író-olvasó találkozó keretein belül Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, költő a vendég.
Balatonalmádiban csütörtökön este fél héttől Tiszta szívvel címmel Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színművész és Hűvösvölgyi Ildikó színművész lesz látható a Pannónia Kulturális Központban.
Devecserben csütörtökön 9 órától 15 óráig a Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház várja a verskedvelőket a könyvtár olvasótermébe, ahol a Versel a város elnevezésű költészet napi rendezvényen mindenki felolvashatja a kedvenc költeményét. Pénteken 17 órakor a könyvtár olvasótermében mutatják be Vági István Antal Az iszap keserűsége című verseskötetét.
Badacsonytomajon zenés kávéházi est kezdődik pénteken este hatkor az Egry József Művelődési házban a Himfy Irodalmi Kör és a Babos-Piller Jazz Duóval.
Pápán szombaton fél háromkor kezdődik a Játék a szavakkal - egy délután a költészet jegyében című program Varró Dániellel a Pedagógus Művelődési Házban: a rímfaragó kézműves játszóházban könyvjelzőket, könyvborítókat, minikönyvet készítenek, verset írnak, szóláncot, vers- és képkirakót játszanak, fellépnek színjátszók, végül Tegyi Tibor beszélget Varró Dániellel. Aki szeretné, a délutánon felolvashatja saját költeményét.
Országos vers- és prózamondó verseny Tatabányán
A költészet napja alkalmából rendezik meg Tatabányán a X. József Attila országos vers- és prózamondó versenyt. Itt ünnepel a Magyar Versmondók Egyesülete is, ezért a három napig tartó programot a vetélkedő mellett tömegeket megmozgató rendezvények is színesítik.
Csütörtökön a 100 éve született Weöres Sándor költészete által inspirált tárlat nyílik a Kortárs Galériában, majd a Vértes Agorájában József Attila Április 11. című versét közösen szavalják el a tatabányaiak és az országos versmondó verseny döntőjére érkezett résztvevők. Később a Sebő Együttes ad koncertet József Attila és Weöres Sándor verseiből.
Pénteken délelőtt kezdődik a X. József Attila Országos vers-, énekelt vers- és prózamondó verseny, ahonnan az első fordulóban fellépett versmondók a közeli középiskola magyar óráira látogatnak és elmondanak egy-egy József Attila-költeményt.
A verseny döntője 40 résztvevővel zajlik, a megmérettetésre hat verssel kellett nevezni: hármat a névadó József Attila, egyet pedig a mai magyar irodalom képviselőinek műveiből választhattak a résztvevők, akiknek idén még két költeményt Weöres Sándor alkotásaiból kell előadniuk. A zsűri elnöke Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, munkáját segíti Sebő Ferenc előadóművész, zeneszerző; Tóth Zsuzsanna színházpedagógus, Kiss László rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és Zalán Tibor költő, író.
A szombati díjkiosztó gálaműsoron ünnepli a költészet napját a Magyar Versmondók Egyesülete, itt adják át a szervezet által adományozott Ki viszi át a szerelmet-díjakat, valamint a Magiszter Versmondó címeket.
Versmondási rekordkísérlet Nyíregyházán
A legnagyobb létszámú versmondás magyarországi rekordja dőlhet meg a költészet napja alkalmából tartandó programsorozaton csütörtökön Nyíregyházán.
A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon, ebből az alkalomból számos kulturális rendezvényt tartanak az egész országban. Nyíregyházán a Váci Mihály Kulturális Központ és a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár közös szervezésében zajlanak az idei programok, amelyek ez alkalommal a fiatalokra fókuszálnak - mondta el Kührner Éva, a könyvtár igazgatója az eseményt beharangozó keddi sajtótájékoztatón a szabolcsi megyeszékhelyen.
A kétnapos rendezvény első, szerdai napján rendezik meg a versmondó versenyt, amelyen két kategóriát hirdettek meg: az ifjúságiban a 15-18 éves diákok jelentkezését várták, míg a speciálisban látás- és hallássérült, tanulásban akadályozott és mozgáskorlátozott fiatalok mutathatják meg tudásukat a szakmai zsűri előtt. Utóbbi csoportban 14 fiatal jelezte eddig részvételi szándékát, indulni egy magyar költő szabadon választott versével lehet - ismertette a részleteket az igazgató.
A verselés párhuzamosan zajlik két helyszínen: a 25 indulót számláló ifjúsági kategória előadásainak a kulturális központ ad otthont - mondta Cservenák László, az intézmény igazgatója. Az ünnepélyes díjkiosztó azonban már a központ színháztermében lesz, a zsűri és a közönség által legjobbnak megválasztott fiatalok értékes könyvjutalomban részesülnek. Az ifjúsági kategória győztese a másnapi ünnepségen is elszavalhatja versét.
Az esemény keretein belül csütörtök délután egy órától rendezik meg a "csúcsdöntést", azaz a legnagyobb létszámú versmondás magyarországi rekordkísérletét a megyeszékhely Bujtosi Szabadidő Csarnokában. Cservenák László tájékoztatása szerint a rekordot jelenleg 790 fővel Miskolc tartja: a nyíregyháziak a helyben született költő, Váci Mihály Én szőke városom című versét fogják egyszerre szavalni.
Az iskolák által küldött előzetes regisztrációk szerint csaknem 1500 embernél tart a rekordkísérlet, de a rekord természetesen akkor lesz hivatalos és érvényes, ha ez a létszám valóban ott lesz és szavalni fog majd a Bujtosiban - jelezte az igazgató, hozzátéve, ha valóban ennyien jönnek el, akkor a Guinness-rekord megdöntése sem lesz lehetetlen.
A csúcskísérleten csaknem háromszáz fogyatékkal élő, valamint vak és gyengénlátó diák is részt vesz majd a tervek szerint, utóbbiak a vers Braille-írásos verziója segítségével csatlakozhatnak a versmondókhoz - tette hozzá Cservenák László.
Huszonnégy órás versfesztivál Békéscsabán és Szarvason
Az irodalmi program szerdán délben kezdődik a Békéscsabai Jókai Színházban és a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központban, és másnap, József Attila születésnapján, a költészet napján közös versmondással fejeződik be.
A második alkalommal meghirdetett rendezvényen mintegy ötszáz-ötszáz jelentkező olvassa fel kedvenc versét - mondta el Tari Sarolta, a Békéscsabai Jókai Színház sajtóreferense. Hozzátette: a fesztiválra irodalmi társaságok, művészek, baráti társaságok, általános és középiskolás gyerekek, egyetemisták jelentkeztek, emellett Békés megye közéletének számos ismert személyisége is színpadra lép.
A rendezvény alapötlete 2011-re nyúlik vissza, amikor a Szarvasi Vízi Színházban színművészek olvastak fel verseket nyári estéken a közönségnek. A Békéscsabai Jókai Színház 2012-ben rendezte meg az első versfesztivált a költészet napja alkalmából. Az idén a versfolyamot a színház a Körös Irodalmi Társasággal és a szarvasi Cervinus Teátrummal közösen rendezi meg.
A program kezdete előtt a békéscsabai színházban fotó- és fotógrafikai kiállítás nyílik Kocsis Csaba kortárs költőket és írókat bemutató alkotásaiból, majd a Körös Irodalmi Társaság tagjai olvasnak fel. A versfesztivál részeként fiatal Békés megyei költők is bemutatkoznak a közönségnek.
Ünnepi versest a Művészetek Palotájában
A kortárs magyar költészet meghatározó alkotói, köztük Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Lator László és Kányádi Sándor részvételével, egész napos rendezvénnyel ünnepli a költészet napját április 11-én a Művészetek Palotája. Napközben interaktív gyerekelőadás, "versjátszóház", verspont, este pedig a kortárs magyar líra reprezentatív körképe, ünnepi versest várja az érdeklődőket.
A programok a Művészetek Palotájában 11 órakor kezdődnek a Tamkó Sirató Károly verseire született Tititá című interaktív, zenés-táncos gyerekelőadással. Délután három órától Rutkai Bori és zenésztársai "versjátszóháza", zenei műhelye várja a gyerekeket.
Délután az előcsarnokban kedvezményes verseskötetvásárt és dedikálást tartanak mintegy 30 költő - mások mellett Borbély Szilárd, Tóth Erzsébet, Szőcs Géza, Marno János, Kukorelly Endre, Sajó László, Karafiáth Orsolya, Schein Gábor, Kemény István, Szabó T. Anna, Szijj Ferenc és Háy János - részvételével. Délután 17 órától a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mondanak verset, 18 órakor pedig Stekovics Gáspár Költőportrék című fotókiállításának megnyitóját tartják.
A csütörtöki programok zárásaként Még jó, hogy vannak jambusok címmel este 19 órától különleges versesttel várják a közönséget: a költészet ünnepén számos ismert magyar költő lép színpadra.
" »Még jó, hogy vannak jambusok...«, még jó, hogy vannak költők, akikhez bánatunkban-örömünkben bizalommal fordulhatunk. Magyarország költészeti nagyhatalom, szokták mondani, s ha ez így van, akkor ezen a napon a Művészetek Palotájában felvonul a főtisztek többsége, hogy a költészet napja sokáig feledhetetlen legyen" - áll a szervezők közleményében.
Túlzás nélkül mondható, a pillanat történelmi, egyszeri és megismételhetetlen: minden bizonnyal először és utoljára látható és hallható egy színpadon legnagyobb és legismertebb költőink közül - mások mellett - Juhász Ferenc és Varró Dániel, Kányádi Sándor és Parti Nagy Lajos, Csoóri Sándor és Oravecz Imre - olvasható a dokumentumban.
A kortárs magyar líra reprezentatív, ünnepi körképe négy idős mester, négy eltérő alkatú élő klasszikus, Juhász Ferenc (1928), Csoóri Sándor (1930), Kányádi Sándor (1929) és Lator László (1927) köszöntésével, egy-egy főművük személyes tolmácsolásával veszi kezdetét, hogy utánuk színpadra lépjenek, vagy műveik által jelen legyenek mai költészetünk meghatározó, legnépszerűbb szerzői Máté Gábor és Tóth Ildikó tolmácsolásában, valamint kortárs zeneszerzők művei révén.
A műsor második felében mai költészetünk vidám, játékos, ironikus arculatának bemutatására helyezik át a hangsúlyt a szervezők olyan kiváló forma- és nyelvművészek fellépésével, mint Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Várady Szabolcs, Szilágyi Ákos és Varró Dániel.
Az ünnepi versest közreműködői között van Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Kányádi Sándor, Lator László, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Szilágyi Ákos, Várady Szabolcs, Varró Dániel, Máté Gábor és Tóth Ildikó mellett Selmeczi György, Aczél Géza, Oravecz Imre, Takács Zsuzsa, Kiss Diána Magdolna, Kosik Anita, Mikola Gergely, Nagy Dániel Viktor, Ódor Kristóf és Szabó Irén. Az est szerkesztője Keresztury Tibor, a rendező Novák Eszter. A zene Selmeczi György, a díszlet Zeke Edit munkája, a műsorvezető Lévai Balázs.
Megemlékezés az egri színházban
Mások mellett Földes László Hobó, Lovasi András és Ákos dalba öntött verseivel is megemlékezik József Attila születésnapjáról kedden az egri Gárdonyi Géza Színház társulata.
A stúdiószínpadon Oda-vissza - Költészet napja a színházban címmel zenével és verssel ünnepelnek a Szívós Győző színművész által összeállított műsor keretében. A költészet napi programban a társulat több mint tíz tagja áll színpadra kedvenc versével, dalával, közöttük kortárs szerzők műveivel is, ugyanis feladatuknak tartják a kortárs magyar költészet népszerűsítését is.
(MTI)