Kondor Béla legfontosabb grafikai sorozatait és kevésbé ismert alkotásait gyűjti egybe a Forradalmár, próféta, melós című kiállítás, amely a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban nyílik meg a mai napon.    

A tárlat célja egyrészt a kondori komplexitás eszmei és anyagi dimenzióinak megjelenítése, másrészt a "Kondor-jelenség" újraértékelése - mondta Kukla Krisztián, a MODEM igazgatója a kiállítás debreceni sajtótájékoztatóján. A Kondor-művek mellett a tárlaton többek között Dürer, Rembrandt és Schongauer egyes alkotásai is láthatók majd, amelyek a Szépművészeti Múzeumból érkeztek - tette hozzá.

Érdekességként említette, hogy a monumentális, csaknem 2x4 méteres Szentek bevonulása című festmény évtizedek óta először hagyta el a Kiscelli Múzeumot, az eredetileg pannónak készült alkotást ugyanis 1984 óta senkinek sem adták kölcsön. Akkor a Magyar Nemzeti Galéria Kondor Béla-életműkiállításán szerepelt.

Különös apropót ad a kiállításhoz, hogy ez év december 12-én van Kondor Béla halálának 40. évfordulója és 2013. február 17-én, a tárlat utolsó napján emlékeznek meg a művész születésnapjáról - tette hozzá Kukla Krisztián.

A kiállítás hátteréről szólva a MODEM igazgatója kiemelte: Kondor Béla máig legendás művész, sokan a Kádár-korszak egyik legjelentősebb alkotójának tartják. A hátrahagyott művek és a legendárium alapján egy "uomo universale", azaz egy modern Leonardo da Vinci alakja körvonalazódott róla a művészettörténetben és a köztudatban is. Egy biztos, Kondor valóban hatalmas grafikai anyagot, különleges festményeket, valamint ihletett verseket és rajongó barátokat hagyott maga után. A tárlat az életműből csaknem száz alkotást mutat be - nem annyira a teljesség, mint inkább az értelmezés és kontextualizálás igényével - a forradalmár, a próféta és a melós szemüvegén keresztül.

A kiállítás a nagyobb grafikai sorozatokból (Dózsa, Blake, Madách, Dürer) indul ki, ezek mentén vázolja fel Kondorművészetének különböző arcait, témáit és intellektuális rétegeit. Főművei, mint a Szentek bevonulása, a Darázskirály, a Savonarola vagy a Szent Péter és egy nő, illetve kevésbé ismert alkotásai, például az 1972-es történések hatására készült Gyilkosság az olimpián, a Kivégzés, az Afrika-antológia, a Felszabadulásunk 15. évfordulójára-sorozat képei egyaránt megtekinthetők a MODEM-ben.

Az alkotó eszme- és művészettörténeti párhuzamaiként Martin Schongauer, Albrecht Dürer és Rembrandt alkotásai mellett Koffán Károly, Barcsay Jenő, Csernus Tibor és Lakner László műveit is kiállítják. A Kondort inspiráló vagy általa illusztrált könyvekbe is bepillanthatnak a látogatók: a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára a tárlat idejére a MODEM rendelkezésére bocsátotta - többek között - a művész illusztrációival készült kötetét, az Ébredő Afrika - néger költők antológiáját - említette meg Kukla Krisztián.

A kiállítást Hornyik Sándor, a MODEM vezető kurátora jegyzi, tanulmányával jelenik meg a tárlat katalógusa november közepén. A kiállításhoz kapcsolódva a MODEM decemberben rézkarcmaratont rendez, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjai Kondor-parafrázisokat csinálnak, illetve egy külön weboldalt is kialakítanak a tárlat számára.

(MTI -btár \ kut \ bsa)