A száz évvel ezelőtt, 1912 őszén felavatott szabadkai Városházáról, a magyar szecessziós építészet kiemelkedő alkotásáról emlékeznek meg nemzetközi tudományos ülésen a budapesti Róth Miksa Emlékházban október 25-én, csütörtökön.

A 14 órakor kezdődő, nyilvános és ingyenes programon Ráday Mihály bemutatja az évfordulóra kiadott 350 oldalas, magyar és szerb kétnyelvű, Városháza Szabadkán 1912-2012 című kötetet.

A Zsolnay csempékkel fedett szabadkai Városházát az évfordulóra helyreállították. A trianoni döntés után eltávolított üvegablakait a hetvenes években visszahelyezték. A magyar királyokat és történelmi személyiségeket ábrázoló alkotásokra is visszakerültek a magyar feliratok, a díszteremben pedig az egykori magyar történelmi címereket helyezték vissza eredeti helyükre.

A szabadkai Városházát Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján építették fel. A két építész Lechner Ödönnek, a magyar nemzeti építészeti iskola megteremtőjének a tanítványa volt. 

Komor és Jakab a kor legjelentősebb magyar szecessziós épületeit tervezte, többek között a marosvásárhelyi városházát és kultúrpalotát, a nagyváradi Fekete Sas Szállót, a pozsonyi Vigadót és Zenepalotát, a budapesti Palace Szállót. Márkus Gézával ők tervezték a budapesti Népoperát, a mai Erkel Színházat, valamint Sós Aladárral közösen az Országos Társadalombiztosító Intézet, az OTI Fiumei úti épületét is.

Szabadkán számos tervüket sikerült megvalósítani, többek között az ugyancsak szecessziós stílusú zsinagógát (1902), egy banképületet és a palicsi fürdőtelepet (1909-1912).