Végére ért a régi vita, meghatározták a római Capitolium-dombon álló nőstényfarkas-szobor korát. Mint kiderült, mindkét félnek nagyjából igaza van, a szobor részben etruszk, részben középkori.

Róma városának - illetve a birodalomnak - jelképéről konferenciát rendeztek a Capitoliumi múzeumban, ahol a Romulust és Remust szoptató anyafarkast őrzik. Mint kiderült, a farkasalakot a XV. században egészítették ki az ikrekkel.  A találkozón Edilberto Formigli restaurátor professzor, a bronzöntési technikák szakértője ismertette legújabb téziseit. Formigli szerint a farkasszobrot nem az etruszkok és nem is a rómaiak öntötték, hanem a középkorban készült. Az alkotást mégsem lehet teljesen középkorinak tartani, mivel a szoborhoz egy, az ókorból megmaradt öntőformát használtak - állapította meg a szakértő. A professzor kutatásainak eredményeit az Archeologia Viva olasz folyóirat is közölte. Formigli kompromisszumos megoldást talált a szobor keletkezését évszázadok óta övező vitákra. A művészettörténészek egy része a szobor stílusa alapján az etruszk-római származást hangoztatta, mások a középkori eredetre esküdtek a szoborhoz alkalmazott tipikusan középkori bronzöntési technika miatt. Állást foglalt a Der Spiegel német magazin is, amely tavaly novemberben "középkori hamisítványnak" nevezte a capitoliumi szobrot. Az újság azzal vádolta Rómát, hogy szégyelli elismerni a szobor valós korát. Formigli hangsúlyozta, nincsen szó hamisítványról, a nőstényfarkas eredeti, "egy kicsit középkori, és egy kicsit ókori is".

(MTI hsj \ ifgg \ pdm)