Emléknapot tartottak Csicsery-Rónay István (1917-2011) szülőházában a Somogy megyei Zalán, a politikus, író, könyvkiadó, az amerikai emigráció kiemelkedő alakja halálának első évfordulója alkalmából.
Csicsery-Rónay István végakaratának megfelelően Zichy Attila az örökösök és az 1945 Alapítvány nevében Réthelyi Miklós miniszternek átadott a miniszterelnöki tisztséget 1946. február 4-től 1947. június 1-ig betöltő Nagy Ferenc életéről készült dokumentumfilmet, valamint több történelmi és irodalmi vonatkozású kiadványt, hogy azok a magyar oktatási intézmények, könyvtárak gyűjteményét gyarapítsák.
Ábrahám Levente, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóság igazgatója Zichy Mihály és Csicsery-Rónay István örökségét világszínvonalúnak, rendkívül fontos értéknek nevezve arról számolt be, hogy a tervek szerint a múzeumban létrehoznak egy Csicsery-Rónay István emlékszobát. Ezt megerősítette Kadlicskó György, az alig 300 lakosú község polgármestere, aki Csicsery-Rónay Istvánról, mint a Zichy Mihály Emlékmúzeum megmentőjéről beszélt, és elmondta: az érdeklődést mutatja, hogy évente több mint tízezren nézik meg a kiállítást.
Csicsery-Rónay István somogyi nagybirtokos család leszármazottja, anyai ágon "a rajzoló fejedelem" gróf Zichy Mihály, a cárok udvari festőjeként számon tartott festőművész dédunokája. Budapesten végezte a jogi egyetemet - ezzel párhuzamosan a Kodály Zoltán szemináriumot - és a mezőgazdasági akadémiát, Bécsben a diplomáciai főiskolát. Franciául, németül, angolul és oroszul is megtanult. 1942-ben behívták katonának, a 2. Hadsereggel a Don-kanyarban harcolt, a voronyezsi csatában az első vonalban volt, visszavonuláskor megsebesült, majd nehéz körülmények között hazajutott. 1943-ben tagja lett a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Pártnak, 1945 augusztusában megbízták a párt külügyi osztályának vezetésével.
Köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával 1947 januárjában letartóztatták, elítélték két évre, de nyolc hónap után kiengedték. Szabadulása után még abban az évben emigrált. Néhány hónapot Ausztriában és Svájcban, majd egy évet - akkor már feleségével és a lányával - Párizsban töltött, 1949-ben Egyesült Államokba telepedett le, fia egy évvel később ott született meg.
1956-ig a Szabad Európa Bizottság politikai elemzője volt, közben elvégezte a könyvtár szakot, majd 1956-tól 23 évig - nyugdíjba vonulásáig - a marylandi egyetem könyvtárában dolgozott. 1951-től 1964-ig Hírünk a világban címmel folyóiratot jelentetett meg, 1953-ban könyvkiadót alapított Occidental Press néven. A legnagyobb sikert elért Korunk szellemi körképe című antológia hat kiadást ért meg, és több mint tízezer példányban került Magyarországra.
Csicsery-Rónay István 1990-ben, az első szabad választás után egy héttel tért haza, régi pártjában azonban nem vállalt szerepet. A demokratikus hagyományok feltámasztásának a céljával létrehozta az 1945 Alapítványt. 1990-től a Zichy Mihály Alapítvány elnöke volt. Több könyve jelent meg, köztük A harmadik történelmi emigráció, A történelem szolgálatában, az Első életem, a Magyarország a II. világháborúban és a Koncepciós per 1947 című munka.
A magyar Pulitzer-emlékdíjjal 1992-ben, a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjével 2006-ban, a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmével 1993-ban, a Köztársasági Aranyéremmel 2010-ben tüntették ki. Csicsery-Rónay István 2011. április 22-én Budapesten halt meg. Zalán, a Zichy család temetőjében helyezték végső nyugalomra.
(MTI-bzsó \ kpt)