Vitéz János – a magyar reneszánsz atyja
Egyre inkább érezzük, hogy újjászületésre áhítozik lélek és test. Így különösen aktuális megidéznünk a magyar reneszánsz megteremtőjét, a zseniális humanista főpapot, akinek nagyban köszönhető Mátyás király megkoronáztatása és a Szent Korona visszaszerzése.
Élete
1408-ban született Vitéz János a majdani kiváló humanista főpap és diplomata, a bécsi egyetem elvégzése után Zsigmond király kancelláriai jegyzője, majd kancelláriai protonotárius volt -1437-től 1453-ig –, de részt vett a török elleni harcokban, tagja volt Ulászló lengyelországi küldöttségének is. Ő szerkesztette meg azt az oklevelet, amelyben Ulászló kötelezte magát, hogy az ország törvényeit megtartja, és ha kell a török ellen a lengyel haderőt is bevetve megvédi az országot.
1443–tól váradi prépost, 1445-től váradi püspök volt, mely címek mellett Hunyadi János kormányzó megbízásából számtalan diplomáciai feladatot teljesített Európa számtalan országában, ezek egyikeként V. László kiadatása érdekében, Frigyes császárral folytatott sikeres tárgyalásokat – melyek során vált barátjává Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa. Váradi püspökké való kinevezése - mely rangban a két érseki és az egri püspöki címet közvetlen követte – komoly jelentőséggel bírt, mivel a török elleni harcban stratégiailag fontos területen feküdt püspöksége, ez volt Erdély kulcsa, valamint Hunyadi hadjáratainak biztos hátországot tudott biztosítani.
1453-tól titkos kancellári tisztséget is betöltötte, s ekként előkészítője keresztény uralkodók közös törökellenes hadjáratának gondolatát középpontba állító, keresztes hadjáratra felhívó regensburgi birodalmi gyűlésnek - Fülöp burgundi herceggel együtt; s ezért 1455-ben Bécsújhelyi gyűlésnek is, ahol a magyar küldöttség szónoka is volt egyben –”Magyarország saját testét engedé megsebeztetni, hogy másokat megvédhessen: elérkezett ma már a viszonszolgálatnak ideje... Ha valamely csapás sújtaná e nemzetet… midőn jelen veszély az elhagyatottakat eléri, a jövendő veszély, gyalázattal tetézve, várakoznék azokra, kik őket elhagyták.” E beszéde oly elismerő feltűnést keltett, hogy a németországi iskolákban az ékesszólás egyik legszebb példájaként tanították és elemezték, sőt másolatokban terjesztették.
Hunyadi és Vitéz törökellenes terveit - százezernyi haderő állítása és így a török kiűzése Európából, majd Szentföld visszahódítása - európai uralkodói jobbára nem támogatták, ám az 1456-ban tartott magyar országgyűlés megszavazta, hogy a hadjáratot meg kell indítani, így közfelkelést rendelt el, adókat szavazott meg hozzá s intézkedtek a sereg ellátásáról. Az országgyűlés szétoszlása után a hadi előkészületek vezetése Hunyadira, Szécsire és Vitézre bízatott. Ám a rendek összefogását megbontandó a király nem maradt Budán, hanem Bécsbe távozott, ezt megértve az urak egy része a hadi készületekkel felhagyott, ennek ellenére Hunyadi Nándorfehérvárnál világraszóló diadalt aratott. Hunyadi betegágyánál fiait Vitéz oltalmába ajánlotta.
1457-ben V. László elhitte azt az alaptalan vádat, miszerint Hunyadi László összeesküvést sző ellene, ezért a király kivégeztette Hunyadi Lászlót, s úgymond segítőjét, Vitézt is őrizet alá vették, budai házát prédára bocsátották. Végül pápai közbenjárásra szabadult. Az ifjú Hunyadi Mátyás Prágában Podjebrád György kormányzó fogságában volt, ahonnan Vitéz szabadította ki. Vitéz jelentős szerepet játszott abban is, hogy Mátyást egyhangúlag Magyarország királyává kiáltották ki. Mátyás főleg a kiemelkedő fontosságú diplomáciai feladatokat bízta rá. Így ő folytatta azokat a sikeres tárgyalásokat Frigyes császárral - aki 24 éven át rabságba tartotta Koronánkat -, melynek eredményéül 1463-ra a Szent Korona ismét hazánkba került.
1463-ban püspöki dandárja élén részt vett Mátyás oldalán a boszniai hadjáratban. Ahonnan visszatérve 1464. március 29-én végre Mátyás a Szent Koronával királlyá beavattatott - Szécsi Dénes érsek közreműködésével.
1465-ben eszetrgomi érsekké neveztetett ki. 1468-ban Mátyás csehországi hadjáratának is részese volt. 1470 Bécsben ő tárgyalt Frigyes császárral. 1470-es budai országgyűlésen újabb csehek elleni háborúhoz kérte Mátyás a rendek támogatást, a török veszély és diplomáciai elszigeteltség miatt a Vitéz vezette ellenzék ebben már nem kívánta támogatni a királyt. Mint ahogy a későbbiekben Mátyás magasztos céljait támogató erőteljesen határozott intézkedéseit sem. Nehezményezte, hogy Várday István bíbornoki kinevezését előnyben részesítette az övével szemben és főkancellárjává is kinevezte, valamint azt is, hogy a korábban egy ideig általa is pártfogolt idegen származású Beckensloer János egri püspök teljesen elnyerte a király bizalmát – mint később tettei által igazoltan, érdemtelenül. Vitéz János, Janus Pannonius, Thúz Osvát zágrábi püspök, Rozgonyi Rajnáld, Szapolyi Imre vezette szövetség terve az volt, hogy Kázmér akkori lengyel király fiának Kázmér hercegnek kellene a trónon Mátyást váltania, hiszen Kázmér király anyja Hedvig volt, Nagy Lajos lánya, felesége pedig Erzsébet, V.László nővére. A király a boroszlói polgároktól, majd megerősítve a nádortól - más meggyőződés szerint az esztergomi káptalan tagjaitól - értesült arról, hogy Kázmér és fia sereget gyűjt Magyarországba történő bejövetel céljából.
Így hát 1471-ben Mátyás országgyűlést hívott össze, melyen teljesítette a rendek kéréseit és megerősítette az ország szabadságait, így az elégedetlenkedés minden alapját megszüntette, ezért az ország északi részébe bevonuló Kázmérhoz nagyon kevesen csatlakoztak. A lengyel sereg Nyitrára vonult téli szállásaként használva, Mátyás nem ütközött meg velük. Esztergomba királyi őrséget rendelt Vitéz cselekvését megakadályozandó. Tárgyalást kezdett Mátyás a kalocsai érsek, a nádor és az egri püspök útján, melynek végén megegyezés született és Vitéz János hűséget fogadott és bántatlan maradt, s rögzítették az esetleges később felmerülő, akár az érsektől, akár a királytól származó panaszok az országtanács előtt orvosoltassanak – melyet az 1471. december 19. napján kelt oklevél is igazol. Sőt Mátyás személyesen is felkereste az idős, atyai mentorát. Nyitrát Mátyás visszavette, Kázmér északabbra vonult, de nem távozott az országból és újra igyekezett felvenni a kapcsolatot az érsekkel és a pécsi püspökkel – ezért mindenesetre Vitéz Visegrádon őrizet alá került, ( Pannonius pécsi püspök a zágrábi püspökhöz menekült, annak egyik birtokára - a Medve várba, ahol hamarosan elragadta a halál.) A főrendek közbenjárására Vitéz ismét szabadon bocsáttatott, egyházi és világi működését, birtokait, jövedelmeit visszanyerte, ám birtokain található erősségek az egri püspök felügyelete alá kerültek. Lengyelekkel béke köttetett.
Vitéz visszavonult Esztergomba, ahol 1472. augusztus 9-én elérte a halál. A székesegyházban nyert nyugalmat. 1763-ban Vitéz síremlékének töredékeit megtalálták a régi templom egyik oldalhajójában. Fedőlapon díszben életnagyságú alakja, jobbjában könyv, baljában pásztorbot, lábánál családi címere, felirattal: „Itt nyugszik János a hon atyja, a legjobb atya, kinek a fejét az esztergomi érsekség fövege díszíté. Meghalt augusztus kilencedikén. Nemének hallatlan dicsősége, tudományossága és vallásossága által kitűnő férfiú.”
Alkotása
Vitéz János püspöksége idején Váradot a magyar, sőt az európai humanizmus egyik központjává tette. Egyaránt támogatta tudomány és a művészet mestereit, akár úgy hogy nagyváradi püspöki udvarába hívta, akár úgy, hogy külföldön támogatta őket. Vitéz püspöki udvara, mint kis akadémia működött – írók, tudósok olvasták fel műveiket, melyekről élénk vita folyt. Világhírű könyvtárat alapított. Könyveit egész Európából, nagyrészt Itáliából szerezte be. Udvarában nevelkedő ifjú Mátyás itt szerette meg a könyveket. E könyvek közül sok a Corvinák között kapott helyet - több Corvina-kézirat címlapján Vitéz János címere szerepel és egyes kódexben megtalálhatók Vitéz János bejegyzései. Itáliából származó könyvek Vespasiano da Bisticci firenzei könyvkereskedőtől és életrajzírótól került megrendelésre, aki feljegyezte, hogy Vitéz oly könyvtárat állít össze, amelyben a tudomány minden ága képviselve van. Azon könyveket, amelyet készen nem lehetett megvásárolni, leíratta Firenzében - költséget nem tekintve, sőt a kódexeknél, hogy könnyen megtalálhassa a kívánt részletet, név- és tárgymutatót szerkesztését is megrendelte, mely ebben az időben egyedülálló volt.
Épületet emeltetett szobroknak, festményeknek. Váradi székesegyházat 1456–ban újjáépítteti, mely előtt szent királyaink lovas szobrai álltak.
Komolyan foglalkoztatta a csillagászat és az asztrológia. Csillagvizsgálót állítatott fel Váradon. A bécsi csillagász professzor Georg Pauerbach e csillagvizsgálóra helyezte a kezdő délkört (amely jelenleg a Greenwichen megy keresztül), innen számítva ki a nap- és holdfogyatkozásokat - Váradi Táblákban (Tabula Varadiensis). A krakkói Jaggielonszka könyvtár kézirattára őrzi azt a 603. számú, a XV. századból származó kódexet, amely a váradi meridiánból kiindulva állapít meg minden meghatározást (Supervaradino).
A humanista főpap nem csupán mecénása, hanem művelője is volt számtalan tudományos és művészeti területnek. Az érsek szerteágazó és élénk európai itáliai kapcsolattal rendelkezett, mindenhol komoly elismertségre tett szert. (Argyropylos Arisztotelész fordítója munkájának első öt könyvét Medicieknek, hatodikat - az égről szóló négy könyvet - Vitéz Jánosnak ajánlotta. Személyes vagy levelezési kapcsolatban állt e kor legkiválóbb tudósaival, művészeivel. Vergerioval, Podacataroval, Pannoniussal, Peuerbachhal, Regiomontanusszal.
Esztergomi érsekké választásának évében (1465) Pozsonyban négy karból álló egyetemet (Academia istropolitana) alapított saját vagyonából, meghívva rá nagy hírű egyetemek tudósait tanítani. Esztergomban könyvtár és képtár létrehozója is.
Vitéz János mindezeken túl számtalan gyönyörű épületet emeltetett Esztergomban érseksége idején. Regiomontanus a híres csillagász, kit gyakran látott vendégül feljegyezte, hogy új erődítményeket emeltet nagy költségen. Bonfini részletesebb beszámolókkal szolgált, miszerint, Vitéz János székesegyháza fényéről bőkezűen gondoskodott. Elődje Szécsi Dénes által megkezdett felújítási munkálatokat is befejezteti, a székesegyház tetejét sokszínű cserepekkel fedeti be. Az esztergomi vár ormán épülő érseki palotán, melyhez két emeleten vörös márványból készült erkélyfolyosó épült - falain magyar királyok és vezérek portréival; valamint a fedett folyosókkal, nyitott oszlopcsarnokokkal tűzdelt kerteken túl tornyokat is építtet, melyek közül a nagyobb, sziklafalra támaszkodó toronyban szobák, éttermek találhatók olasz paloták mintájára, sőt ritka egyedi módon drága nagy tükrök is, hogy vidék gyönyörű látképeit visszatükrözzék.
Ám legszívesebben egy szép kilátással rendelkező kis, kerti házban szeretett tartózkodni elmélkedve, bölcselkedve e zseniális tudós főpap, kiről Galeotti írta „szétszórva élő tudósok tömegesen gyűltek hozzá, mint a tudományok atyjához és ő az újkor múzsáinak lakhelyévé varázsolá Magyarországot.”