„Nyáron másfél hónapon át nem megy le, három héten keresztül pedig fel sem jön a nap a svédországi Kiruna városa felett. A világ legnagyobb vasérctelepe fölé épült város azonban néhány éve egy ennél jóval komolyabb problémával küszködik. Az évtizedek óta folyó kitermelés miatt több helyen óriási repedések keletkeztek a kőzetrétegben, ami miatt az egész városnak új otthon után kell néznie.
Ki tudja mi lett volna a ma 18 ezres kisváros bányászai nélkül a hitleri Harmadik Birodalom hadseregével? A második világháborút megelőzően a német Siemens-gyár által felépített „vasércvonalon” keresztül jutott ugyanis el Narvik kikötőjébe – onnan pedig a német területekre – az itt felszínre hozott nyersanyag döntő többsége. A történészek zöme – nem meglepő módon – úgy látja, Dánia és Norvégia 1940-es megszállásának is elsősorban a kirunai vasérc és természetesen annak északra szállítása volt a fő oka.”