„A téli napfordulót sokféleképpen ünneplik világszerte. A mordvinoknál is jóslás és termékenységvarázslás kötődik ehhez az időszakhoz. A mordvin szokásokról olvasva az embernek magának is kedve szottyan egy kis kaljadálásra.
Végre túljutottunk a téli napfordulón, egyre hosszabbá válnak a nappalok, és bár nincs hó, egyre nagyobb a fény. Az ajándékvásárlás, karácsonyfa-választás és a készülődés okozta szorongás és feszültség is feloldódik az esti ünnepi hangulatban. A kereszténység előtti kultúrákban is kötődött valamilyen fényünnep a napfordulóhoz, az emberek fellélegeztek, hogy a sötétség már nem növekszik többé. Ehhez gyakran társult valamilyen varázslás vagy jóslás is. A mordvinoknál is megtalálhatók nyomai egy ilyen pogány ünnepnek. Az elnevezése, kaljada, az orosz koljada szóból származik, és valószínűleg maga az ünnep is szláv eredetű. (Megtalálhatjuk a balti népeknél is, például a mai litvánban a karácsony elnevezése is ebből a szóból származik: Kalėdos.) Az elnevezés eredetileg a latin calendae szóból származik, amely a hónap első napjára utalt.”