„Az emberi lény része az egésznek, amit Univerzumnak nevezünk, térben és időben behatárolt része. Önmagát, gondolatait, érzéseit –a tudat valamiféle optikai csalódásaként- úgy érzékeli, mintha azok elkülönülnének a mindenség többi részétől. Ez a téveszme egyfajta börtönt jelent: személyes vágyainkra korlátoz bennünket és arra, hogy néhány hozzánk közelálló embert szeressünk. Az a feladatunk, hogy a kört tágítva kiszabadítsuk magunkat ebből a börtönből, és a kör magába foglaljon minden élőlényt, a természet teljes egészét a maga szépségében.”
Albert Einstein